Én a Dolls House and miniature scene magazinban

A Dolls House and miniature scene egy igen népszerű Britt miniatürista magazin. Hónapokkal ezelőtt egy kedves újságíró hölgy megkeresett a magazintól, hogy szeretné a baglyomat egy készülő cikkébe beilleszteni. Borzasztóan örültem a felkérésnek, nagyon nagy megtiszteltetés, köszönöm.

Farkas és kölyke

Egy igen hosszadalmas munkát fejeztem be a minap. Egy farkast és a kicsinyét mintáztam meg 1:12 méretarányban. A szobrok elkészítése elég gyorsan ment (drót armatúra, aztán supersculpey-ból a test megmintázása), akril festékkel kifestettem, majd jött a horror része, a bunda felragasztása... Na az elég pepecselős volt.. Tincsről-tincsre..... Most tuti, hogy egy ideig csak madarazni fogok, illetve lepkézni. 

Íme:

Jégmadár és kicsinyei

Mi tagadás, a tojásból frissen kikelt kismadarak látványa nem minden emberi szívet indít meg, ritkán mondják rájuk, hogy milyen aranyosak. Engem az új élet mindig csodával tölt el, így az áttetsző bőrű, vakon csetledező-botladozó madárfiókák látványa is. Abban viszont biztos sokan egyetértenek velem, hogy milyen megható az az igyekezet és szorgalom, ahogy a madár szülők táplálják fiókáikat. Hiába, őket szorítja az idő, ha nem igyekeznek, a túlélést kockáztatják. Minden napi küzdelem az élelemért, a túlélését a puszta létért. Ez az egész élővilágra elmondható, alázatot és tiszteletet érdemel.

Egy jégmadár fészekaljat készítettem (habár a jégmadárnak nincs a klasszikus értelemben vett fészke), íme:

Kolibri fészek

Talán a tavasz hozza ki belőlem, hogy megint fiókás jelenetet alkottam... 

Elkészítettem a legkisebb családi madaras jelenetet ami lehetséges, egy kolibri fészket fiókával, akit a mamája éppen etet. A fészek 8 mm átmérőjű, a fióka alig 2 mm magas. Szóval tényleg nagyon aprócska.

Íme:

Tyúk és csibék

A kacsák készítésén felbuzdulva gondoltam készítek még családi jelenetet. Ez egyébként a legfrissebb munkám, egy tyúkanyó a csibéivel. A tyúk fejének megformálása kicsit pepecselős volt, de szerintem egész jól sikerült, de inkább ezt döntsétek el ti.

Íme:

Fácán

Az első miniatűr kompozícióm egy konyha jelenet volt, amibe készítettem két fácánt, ahogy feldolgozásra várva lógnak a falon, miközben egy társuk már félig pucolva fekszik az asztalon. Most a kíváncsiság kedvéért készítettem újra egy fácánt, hogy lássam mennyit fejlődtem. Az eredmény megmosolyogtató volt, előtúrtam régi fácánkáimat, majd ugyanezzel a lendülettel vissza is tettem őket a helyükre. 4 évvel ezelőtt a technikám még elég nyers volt, bár akkor nagyon meg voltam elégedve velük. 

Íme az új generációs fácánom (jövőre lehet ezt is mosolyogva nézem majd):